Kétféle színű LP-n megjelent a Lady Macbeth klasszikus debütáló albumának újrakiadása

A pár esztendeje a színpadokon aktívabb életet élő Lady Macbeth az 1991-ben kiadott első nagylemezének 35 éves jubileumi LP megjelenésével is ünnepli 40. születésnapját. A szolnoki heavy metal zenekar klasszikus debütáló albumának újrakiadása 180 grammos, piros és fekete színű korongokon érhető el.

Az album most először kapható LP formátumban magyar kiadásban. Mivel a két évvel ezelőtti, felújított CD-kiadásnak köszönhetően a maszter anyag már készen állt, így a mostani megjelenés előtt már csak a vinylre szabott borító elkészítése volt hátra. A dalok eredetileg három vagy négy különböző időpontban rögzített felvételeit pedig gondos utómunkával fésülte össze Cserfalvi Zoltán ‘Töfi’, a csapat gitárosa, biztosítva a lehető legegységesebb hangzást.

Az újrakiadás utáni érdeklődés a Mahasz Top 40 élmezőnyébe röpítette az albumot megjelenése után - a fizikai hanghordozók listáján a 7., a vinyl listán a 4. helyre érkezett!

Lady Macbeth 1991:
Matos Zoltán - ének
Láris László - gitár
Lakai Zoltán - gitár
Szép Tivadar - basszusgitár
Nagy István - dobok

Lady Macbeth - 1991
Felvétel: Rocker Records (1991)
Hangmérnök: Füschel Tibor
Producer: Nagy Feró

Bonus Track:
A Gonosz szívében - 1992
Felvétel: Denevér Hangstúdió (1991)
Hangmérnök: Matos Zoltán, Láris László
Producer: Matos Zoltán, Láris László

Remaster: Cserfalvi Zoltán - Denevér Hangstúdió

A kiadvány a lemezboltokban, a MediaMarkt-ban, a zenekar koncertjein, és a kiadói shopban kapható.

A Lady Macbeth december 29-én a Mobilmánia / Bajnok 75 ünnepi koncerten, valamint másnap a Pokolgép - Metalkarácsony vendégeként lép fel még idén, mindkét esemény helyszíne a Barba Negra.

“Ez az egész esztendő már a jubileum jegyében futott végig, sok helyen elhangzott például a legelső Lady Macbeth dal is, a ‘Gonosz szívében’, ami még 1986-ban készült, vagyis jóval az első lemez előtti korszakból származik. Valószínűleg ezek év végéig maradnak is, egy-két új darabot persze eljátszunk még melléjük.”

(fotó: Diós Richárd)