Mesterlövész

Digitális EP formájában érhető el a szegedi Dystopia legutóbbi három dala, melyek közül a címadó Mesterlövész-t - a tavaly ősszel megjelent Nem látszik már, illetve a június végén napvilágot látott Amivel magadnak tartozol után - most mutattak be. 

A videoklipről:
Péter: “Biztosak voltunk benne, hogy ismét szeretnénk valami story alapú klipet készíteni. A címe miatt kézenfekvő volt, hogy valami fegyveres történetet kellene kitalálni, de a dalszöveget inspiráló Vonnegut regényt illusztrálni kicsit túl nagy falat lett volna. Így elkezdtünk gondolkodni megint abban az irányban, hogy milyen lehetőségek lennének abban, ha megint „monodrámásítanánk” a koncepciót. Helyszín a tiszakécskei Gombaházak, amit már hamarabb tudtunk, minthogy kitaláltuk a történetet. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a történetet sok esetben a helyszín inspirálta, sok esetben a jeleneteket úgy alakítottuk ki, hogy azon gondolkodtunk, hogy a helyszínen mit lehet megvalósítani. Pár próba alatt összeállt nagyjából a kb. végleges forgatókönyv, amivel aztán ismét megkerestük a No Total Films-es barátainkat, akik örömmel vállalták a feladatot.
Ebben a klipben is a főszerepet Kárász Zénó játszotta el, több oka is van, hogy rá esett ismét a választásunk. Egyrészt a ‘Nem látszik már’ klipben nagyon meg voltunk elégedve a munkájával, imádtuk a karaktert, amit hozott, ráadásul egy nagyon jó, baráti kapcsolat alakult ki közte, a zenekar és a stáb között. A másik dolog, ami miatt megkerestük, hogy ahogy beszélgettünk a zenekaron belül a klipről, mindannyiunkban kialakult az az érzés, hogy ez a történet valahogy kapcsolódik a ‘Nem látszik már’ klipben megismert szereplőhöz, rá lehet illeszteni egymásra a két történetet, lehet előzmény, lehet folytatás, de lehetnek akár párhuzamosan történő szálak is. Mintha a karakter pokoljárását mutatnánk be.”

Az EP formátumról:
Gábor: “Szerintem ma már nem újdonság senkinek ez a megjelenési forma. Sokan kérdezik, hogy mikor jön már az új album, és teljesen jogos is a kérdés, hiszen a zenei anyag már régóta majdnem kész van. A stúdióban van, hogy évente közel 200 dal megy át a kezeim között és az undergroundban különösen, de sokszor még a mainstream előadóknál is azt látom, hogy rengeteg értékes alkotás veszik el ebben az eszeveszett zajban, ami a potenciális zenei fogyasztókra zúdul manapság. Ha ehhez hozzáteszed, hogy a zenekarban senkinek nem lett könnyebb az életszínvonal fenntartása és senkinek nem lett kevesebb felelőssége az utóbbi években, érthető talán hogy annyira meg kell becsülnünk minden egyes percet és energia csomagot, amit erre a zenekarra tudunk fordítani, amennyire csak tudunk. Pazarlásnak tűnik akár egy dalt is csak úgy minden körítés nélkül kitenni, így egyelőre marad ez a single-özés, hátha hatékonyabban elér a zenénk így azokhoz, akiket esetleg érdekelhet.”